tag:blogger.com,1999:blog-8261271584977116264.post4902729735896824235..comments2022-03-22T23:03:48.666+01:00Comments on Kutyázzunk: A kutyák nem beszélnek!Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/14511656428196430170noreply@blogger.comBlogger1125tag:blogger.com,1999:blog-8261271584977116264.post-7240749971192742712012-05-17T15:06:13.293+02:002012-05-17T15:06:13.293+02:00Gratulálok!!! Egy kóbor, megrémült(esetleg elütött...Gratulálok!!! Egy kóbor, megrémült(esetleg elütött), kutyával kevesebb, aki szerencsésen visszakerült a gazdihoz! Nem csalódtam benned...jó ember vagy.<br /> Nekem eddig a "legnagyobb" mentésem az volt, mikor találtam a lakótelepen egy hatalmas, sánta fekete kutyát, amelynek a rühtől gyakorlatilag egyáltalán nem volt már szőre. Felhívtam minden létező állat menhelyet, akik a rühösség miatt nem merték elvállalni, még úgy sem, hogy vállaltam volna minden felmerülő költség megfizetését. Végül a tesóm vidéki házába vittük, aki elvégzett minden szükséges kezelést(hónapokig fürösztötték a kutyát mire újra kinőtt a szőre), én pedig fizettem a végére százezerre rúgó orvosi számlát:) A kutya hatalmas lett és gyönyörű, félhosszú szőrű(talán egy éves volt, mikor rátaláltam Pesten). A szomszéd ház gyereke annyira beleszeretett, hogy végük ők fogadták örökbe. Azóta is ott él. A tesóm hátsó szomszédja lett és imádják a gazdái, akiknek amúgy a második kutyájuk lett egy német juhász mellett:))))p.agneshttps://www.blogger.com/profile/12935739497862857843noreply@blogger.com