2011. május 10., kedd

Kutyatámadás, agresszió, viselkedési zavarok

Ma olvastam a hírekben, hogy egy vendég kisgyereket a vendéglátó egyik németjuhász kutyája a kertben megölt, mire a szülők észre vették már nem tudtak segíteni rajta, a gyerek egyedül volt kint a kertben a kutyákkal. Tragédia az ilyen, de egyben elgondolkodtató eset is, hogy vajon mi okozhatta ezt a szörnyű esetet.

Először is ami nagyon fontos, gyereket idegen (értsd: rokon, barát, ismerős) kutyával semmilyen körülmények között nem szabad egyedül hagyni, pár percre sem. Saját kutyával valamivel kedvezőbb a helyzet, egy 6-8 éves gyerekkel ha már a kezdetektől a kutya a családban van nem nagyon lehet gond.

Az alapvető probléma abból fakad, hogy a kutyák nem egyformák, van úgy, hogy egy kutya egy gyereket nem gyerekként kezel, hanem felnőtt emberként. Ez egészen addig nem feltétlenül probléma, amíg a gyerek nem csinál valami butaságot, amit a kutya esetleg agressziónak, támadásnak vél. Egy idegen kutyánál ehhez sajnos nem kell sok, így pillanatok alatt kialakulhat egy tragédia.
Természetesen lehetnek más problémák is, vannak idegileg gyengébb egyedek, aminek az oka lehet fajta eredetű, de lehet tenyésztési probéma is.
Főleg menhelyről megmentett kutyáknál nagyobb a rizikó faktor, hiszen nem ismerjük a kutya előéletét, nem tudhatjuk, hogy a múltjában mi volt ami esetleg egy rossz pillanatban egy erős negatív energiát szabadít fel ami aztán elindítja a lavinát.

Ezek a dolgok főleg nagyobb, 30-40 kilós kutyáknál kezdenek komoly kockázatot jelenteni egy gyerek számára, hiszen egy ilyen kutya bőven erőfölényben van egy kisgyerekkel, de a sokszor "lenézett" kiskutyákkal is vigyázni kell, hiszen akár egy tacskó is könnyedén súlyos sérülést okozhat egy mondjuk 5 éves gyerek kezén-lábán. Ezért fontos, hogy a szülők, főleg a nem kutyás családokból megértsék, hogy a kutya nem egy ember, éppen ezért másképp működnek, más a gondolkodásuk és sokszor a számunkra egyértelmű helyzeteket teljesen máshogy értelmezik. Egy kisgyerek nem képes egy kutyát kordában tartani, de sokszor a falkán kívül álló (ez lehet akár családtag is, aki csak ritkábban találkozik a kutyával) felnőtt ember se, a kutya nem fog hallgatni rá.

Sok ilyen problémát egyébként a fenti alapszabály betartásával szépen el lehet kerülni, viszont ha a kutyánk bármiféle agressziót mutat gyerekekkel szemben, keressünk fel egy kutyakiképzőt vagy kutyaiskolát mivel ez egy időzített bomba, ami a legváratlanabb pillanatban okozhat tragédiát. Ilyen jellegű problémákat otthoni körülmények között, TV-ből meg könyvekből okulva nehéz helyesen kezelni, a problémás kutyákhoz közösségre és tapasztalt kiképzőre van szükség.

A legtöbb, normális alomból származó, alapszinten hozzáértő gazdi mellett felnőtt kutyákkal ilyen problémák nem adódnak, ezek a kutyák tudják, hogy a gyerek az olyan mint egy kölyök kutya, mindent szabad neki, és nem vonatkozik rá semmi szabály illetve protokoll. Ha a kutyának esetleg elege van a nyomulásból általában odébb áll és bemegy a helyére, esetleg látványosan más dologgal kezd el foglalkozni.

Így a bejegyzés végén szeretném még egyszer megerősíteni a lényeget, csecsemőt, kisgyereket sose hagyjunk idegen, barát, rokon stb. kutyájával felügyelet nélkül.

4 megjegyzés:

  1. Segítségre lenne szükségem! Van egy törpetacsim,6 hónapos kan. Nagyon agressziv, sokat ugat, mindenkit megakar harapni. Mit csináltam rosszul, hogy ilyen lett? Mozgássérült vagyok és sokat vagyunk kettesben. Lehet, hogy ez a baj? tunde_64@freemail.hu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ez meglehet. Ha elmarad a szocializáció vagyis ha a kutya nem kerül kapcsolatba más kutyákkal és emberekkel magas ingerkörnyezetben (utca, kutyafuttató stb) az mindenféle cifra dolgot eredményezhet. Rendbe kéne tenni a kutyával való viszonyodat (Neked kéne a főnöknek lenned, aki döntéseket hoz) illetve meg kéne próbálni többet vinni közösségbe a kutyát. Javaslom a "Neked ugatok" c. könyvet Korom Gábortól, elég sok hasznos tanácsot találsz benne.

      Törlés
  2. Jó napot Miklós. Zoli vagyok, 33 éves, és már kiskoromtól kutyatartó. Eddigi, és a mostani kutyáim is hihetetlenül inteligensek, szófogadóak voltak, köszönhetően a határozott és szerető nevelésemnek. Mégis segítséget kell kérnem. A páromnak van egy yorkshire terierje, amit 12 éve kapott. 5 éve ismertem meg a párom és a kutyáját is. Szomorú módon az egész családja kivette a részét a kutyanevelésből, és soha az életben még csak meg sem szidták, sosem fegyelmezték a kutyát, sőt az apósom még hergelte is. Szó szerint mindenki a kutyának engedelmeskedik, amit akar a kutya, már fut is a család. Mindent és mindenkit támad, szinte 24 órából 10 et ugat, de ez őket nem zavarja. A kutyát nem szabad fegyelmezni, szó szerint az unokájuknak tekintik. Óriási öröm, hogy 6 napja megszületett a kisfiunk. Most még a pároméknál lakunk, és már teljesen felemészt, hogy attól félek, ha nem vagyok itthon, valaki megmutatja a fiam a neveletlen falkavezér kutyának, ami eddig mindenkinek nekiment, és megharapott. Ők egyszerűen nem látják mekkora veszélyt jelent a kutyájuk az unokájukra. Tudom hogy kell egy kutyát a gyerekhez szoktatni,mert van két keresztfiam akik 2- 4 évesek, az én kutyáimmal minden héten találkoznak, természetesen minden fontos szabályt betartva. Egy ilyen kutyatartónak mint én, egyszerűen hihetetlen az e féle viselkedés a kutyával. Mit tehet ilyenkor egy aggódó apa?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bocs de elkavartam az értesítést a kommentről, most láttam csak hogy írtál. Sajnos ez nehéz ügy, ha a kutya közvetlen gazdái így állnak hozzá akkor nehéz bármit is csinálni családi patália nélkül. Egy ilyen kutya sajnos tipikusan túl sokat képzel magáról, pontosabban az ő poziciójáról a családban. Ez annyiban gáz, hogy egy kutya nem képes és nem is hozhat olyan döntéseket emberek között, hogy pl. a fiatokat elfogadja-e vagy sem. Szerencsére azért a kutyák legtöbb esetben az ember-gyerek tényét megértik és máshogy, sokkal türelmesebben viszonyulnak hozzá. Ha a kissrác már pár hónapos lesz, meg kell nézni a kutya mit csinál ha ott vagytok, lehet hogy nem lesz különösebb reakció. Persze a gyereket nehéz lesz ott altatni ha a kutya állandóan ugat. A másik szerencse, hogy egy Yorki elég pici ahhoz, hogy a gyereket könnyen el tudjátok szeparálni, pl. babakocsi stb. Egy nagy testű kutyával azért rázósabb lenne az ügy.
      Mivel át tudom érezni a helyzetedet, a lányom most másfél éves így tudom hogy nekünk a gyerekünk a legfontosabb, szóval a helyedben félre tennék minden megfelelés kényszert és ha a kutya támadólag lépne fel a gyerekkel szemben valszeg egész testtel elé lépnék és olyat mordulnék rá, hogy a bolhák is kiugrálnak belőle. Ha ezt elég jól sikerül előadnod, valszeg onnantól a kutya félistenként fog rád tekinteni és a kis családi-falka félesébben pepoziciónál felülre, saját magát meg a család többi tagja és te közéd. Ez után már csak arra kell figyelni hogy lehetőleg ne hagyd magára a kutyát a gyerekkel. De mondom, lehet hogy semmi gáz nem lesz egyelőre, A késöbbiek meg majd kidalakulnak. Ha van valami fejlemény írj nyugodtan, kiváncsi vagyok.

      Törlés